Normál esetben ugye a szerző vezetékneve alapján hozzuk létre a Cutter-számot (az a betű és szám a könyvek gerincére ragasztva - szakkönyveknél fölé a jelzet kerül, ami pedig az ETO alapján kerül megállapításra), és akkor van az a helyzet, amikor a megszokott írópáros minden egyes könyvén azonos sorrendben van feltüntetve mindkét szerző, kivéve egynél mondjuk - vagy még jobb, amikor egy szótársereg tizeniksz részészénél történik ez, és valami okból kifolyólag a két szerző nevét megcserélik a címoldalon, és a szerencsétlen könyvtáros meg őrüljön meg:
'A' verzió: vagy a szabályt követi, és a másik csóka nevéhez sorolja - és eszméletlenül bénán fog kinézni, hogy az az egy nincs ott - főleg mivel szerencsétlen olvasó logikusan a többi mellett keresi - ha ott nincs, akkor biztos másutt sincs, mert miért lenne másutt, hiszena másik kéttucat is ott pihen
vagy
'B' verzió: megszegi a szabályt, de akkor meg az adatbázis lesz kvázi hibás, hiszen nem az előírás szerint lett eljárva. Illogikus.
Bizonyos dolgokra egyszerűen nem voltak felkészülve, amikor a szabályokat írták, és akkor ez még nem is egy ritka eset.
#justlibrarianproblems
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése