Amikor a négygyermekes anyuka (úton az ötödik) panaszkodik arról, hogy milyen rossz, hogy a mai gyerekeknek már nem jelenti ugyanazt az élményt a mese, a könyv, mint annak idején "nekünk".
Amikor megkérdezem, ő szokott-e könyvtárba járni, esetleg a kicsikkel programokra, mert tök jó programjaink vannak ám, azt feleli, még akkor volt utoljára, amikor a másik épület adott otthont az intézménynek. Akkor megjegyzem, hogy az cirka tizenöt éve volt, nem reagál, gyorsan témát vált, elmeséli, hogy az óvodás kislánya tabletet kap karácsonyra.
Mint valami rossz szatíra, nem?
